Ami a lurkók nevelését és egy életen át való formációját illeti, Franciaország az elsők között lett bezzegországként titulálva köszönhetően a '70-es években lezajlott szerkezeti átalakításoknak. Az évek során azonban a súlypontok eltolódtak, ennek eredményeit pedig már most érzékelhetjük, elég ránéznünk a Lloris előtt álló hústornyokra és közben visszaemlékeznünk olyan nevekre, mint Djorkaeff, Giresse, Tigana, Lizarazu vagy Deschamps.

"Szeretném ha elnézőbbek és nagyvonalúbbak lennénk az előképzés során. Megengedőbbnek kell lennünk egy olyan tehetséges, mozgékony, ügyes 12-13 évessel, aki neadj' isten 1 m 60. Mindezt azért, hogy a végén ne mondhassuk neki, hogy bár szuperjól játszik, mégsem vesszük be, mert túl alacsony." - mondta Blanc, ujjal mutatva az olyan spanyol "törpékre", mint Iniesta, Xavi vagy David Villa.

"Egy ideje már, hogy a fiatal csapatoknál az erőre és fizikumra építünk. Valahol tévesen abban kezdtünk hinni, hogy bizonyos profilú játékosok mindennél jobbak, ebből kifolyólag másokat figyelmen kívül hagytunk. Ezek a meggyőződések abszolút tévesnek bizonyultak. Spanyolország a szemünk láttára cáfol meg minket azzal, hogy olyan kritériumokra épít, mint a mozgékonyság, a játékintelligencia és az egyéni képeségek." - zárta szavait a szövetségi kapitány.