Raymond Domenech minimum ellenszenves és a vébé után távozik a válogatott kispadról. Az 58 éves tréner játékospályafutása nem annyira jelentős, mint a korosztályos és a nagy francia válogatott élén eltöltött 17 év.

1993-ban kerül az U21-es válogatott élére, ahol olyan korszakos zseniket indított el, mint Zinadine Zidane, Christian Dugarry, Thierry Henry, Louis Saha vagy az aztán általa meghurcolt David Trezeguet. Nem vitathatjuk el tőle az ott eltöltött 11 évet és az onnan (is) érkező zseniket, és bár minden jóérzésű ember tudja, hogy egy U21-es csapat nem feltétlen határoz meg egy későbbi zseni pályafutását, gondoljunk itt most csak Henryra, mégis Monsieur Domenech egy percig sem kételkedik abban, hogy Zizou vagy Trezeguet tehetségét nagy részben ő és 11 éves U21-es kapitánysága alapozta meg. Az utánpótláscsapat egyébként komoly sikereket ért el. 1994-ben és 96-ban is EB-elődöntőbe, a szenzációs 1998-as évben pedig döntőbe vezette a fiatal franciákat.

Aztán Jacques Santini nem ért el komoly sikereket és 2004-ben leváltotta az FFF, beültették a helyére Raymond Domenech-et, és ezzel megkezdődött a furcsa nyilatkozatokban és kemény konfrontációkban teljes szövetségikapitánykodás. Nem is mernénk gondolni, hogy Cantonától Jose Mourinhón át Nicolas Sarkozyig többen is elmormoltak egy halk putain-t, ha szóba került Domenech.

Az első komoly próbatétel a 2006-os németországi világbajnokságra való kijutás volt, amit sikerrel vettünk, de már akkor megjelentek az érvekkel vagy később érvek nélkül távol tartott sztárok. Az első kegyvesztett Robert Pires volt, míg Nicolas Anelka visszakerült a válogatotthoz. Anelkát kis híján a világ legjobb játékosának mondja: "Miért legyenek az oldalvonalon kívül a legjobb játékosaink? Nicolas fantasztikus adottságokkal megáldott futballista, és folyamatosan jól teljesít a klubjában, így semmi akadálya, hogy a válogatottban is játsszon." Pires-t jó ideig követelte a francia nép és sajtó, hogy lekerüljön a feketelistáról, mégse kapott esélyt az akkor még arsenalos futballista. "Higgyék el, nálam nincs feketelista. A döntésemnek kizárólag szakmai oka van. Az ajtó továbbra is nyitva áll mindenki előtt" - nyilatkozott Domenech.

Aztán megkezdődött a 2006-os világbajnokság és az első két csoportmeccsen verhető ellenfelek ellen csak két döntetlen született, míg Togo ellen a kötelező győzelemmel jutott tovább a Les Bleus, amikor is legjobb emlékeink szerint Zizou oxikkal kikövezve a hátán cipelte nemzetét a döntőbe. Mindenki emlékszik a mérkőzésre, amit a mindenkor deffenzív olaszok ellen játszott a francia válogatott. Malouda kiharcolta a tizenegyest, amit Zizou értékesített nem is akárhogyan, majd az akkor még nem lefejelt olasz egalizált. A második félidőben pedig Franciaország megnyerhette volna a vébédöntőt, ha nem olyan puhapöcsű játékot játszik, amit Domenech kiadott.

Eric Cantona fikázása egyben igazség is: "Domenech miatt vesztettük el a döntőt. A második játékrészben az olaszok gyakorlatilag lemondtak arról, hogy támadjanak, ezt ki kellett volna használni egy csatár pályára küldésével. Csak azt láthattuk, hogy Henry igyekszik, próbálkozik, de nincs kinek passzoljon .... Ez nagyon súlyos taktikai hiba volt" Domenech azért maradt a válogatott élén. Makalele lemondta a válogatottságot, Raymond papa mégis behívta, ez is egyedülálló a futballtörténetben.

Ezután Mourinhio nevezte diktátornak. Egyébként kis kuriózum, hogy a 2006-os keretbe behívta azt a Gonzalo Higuaint, aki akkor még a River Plate-ben játszott és rendelkezett francia útlevéllel. Gallas visszavonulása után így nyilatkozott Domenech-ről:"Én nyugodtan beszélhetek, hiszen már nem vagyok tagja a csapatnak. A szövetség irányítóinak és a szakmai stáb tagjainak is tükörbe kellene nézniük. Azért szomorú ez a helyzet, mert ez a csapat sokkal többre lenne képes, ha nyugodt légkörben tudna dolgozni. Domenech szórakozik a futballistákkal és az ígéreteit sem tartja be." Gregory Coupet is a válogatottól való visszavonulása után kritizálta pedagógiáját: "A  játékosok nem mondhatják el a véleményüket, pórázon tartják őket, a válogatottnál diktatúra van, semmit sem lehet megbeszélni." De 2008-ban Domenech a francia lakossághoz intézte szavait és kérte őket, hogy ne nézzék a pekingi olimpiai közvetítéseket, ezzel is bojkottálva a kínai kormányt.

Összegzésként két dolog jut eszembe. Az egyik, hogy a következő bő egy hónapban nagyon sokat fogunk róla hallani, mert bár mi rühelljük őt, a nemzetközi sajtó imádja. Valamint amit még illendő megjegyezni, hogy Domenech mérlege vébéken eddig 7 mérkőzésből 4 győzelem és 3 döntetlen. Tehát veretlen Domenech vezetésével a francia válogatott világbajnokságokon. Nous attendons Laurent Blanc!

Aktív pályafutása:

• 1969-77 Olympique Lyon 255 mérk. 10gól
• 1977-81 Strasbourg 138 mérk. 4 gól
• 1981-82 Paris SG 19 mérk. 1 gól
• 1982-84 Bordeaux 47 mérk. 3 gól
• 1984-88 Mulhouse 13 mérk. 0 gól
• A francia válogatottban 8 mérkőzésen 0, azaz nulla gólt lőtt.

Edzői pályafutása:

• 1985-89 Mulhouse
• 1989-93 Olympique Lyon
• 1993-2004 U21-es francia válogatott
• 2004-2010 Francia nemzeti válogatott