Szabadabb írás következik, hisz a tényekről többet tudunk, mint szeretnénk, így ebben az sporteseménybeli uborkaszezonban legyen ez a gondolatrendezés helye.

A minap egy marathoni futásról szóló film kapcsán csírázódott ki bennem egy  nem túl erős allegória, ami bár nem életszagú, mégis képes megfogni a francia foci, a világmindenség meg minden Janus-arcát.

Tehát marathon. Köztudottan két ember részesül a legnagyobb tapsban.

Az egyik egy profi, egész életében a teljesítményre nevelték, erre készült, hozzá hasonlóakkal együtt nevelkedett, korán bekerülve ebbe a zárt körbe. Izmai kifejlődtek, készségei csúcsra lettek járatva. Biztos kézzel-lábbal legyőzi a második helyzettet. Epic FAIL és WIN határmezsgyéjén utóbbira billen a mérleg. Aranyérem, történelem, halhatatlanság.

A másik egy köpcös, csapzott csinovnyik. Munkaidő után átszellemülten kapja fel a trikót, kimegy a természetbe, képességei meg sem közelítik egy leendő sampionét, de ő  csak megy, mint Kane a Kung-Fuban. Liheg, biceg, öklendez de nem adja fel, csak tolja egyre kijjebb a saját határait. Több órás lemaradással, sötétedéskor tuszkolja be magát a célba. Megcsinálta.

Ki itt a győztes? Ki itt az értékes? Ki a szeretetreméltóbb?

Nincs jó válasz, mindkettőben hiszünk, mindkettő példaképünk, ideális esetben ötvözni is lehet, ha a győztes ádáz csatában diadalmaskodik. Nincs hivatal vagy Egy Nemes Igazság, aki megmondja melyik tulajdonság bír nagyobb súllyal.

Jelenleg Galliában a múlt hozadékaként Marina-árok mélységű lövészárok fekszik a két archetípus között. A számtalan onlány kérdőív eredményei szerint a közvélemény 98%-a a köpcös mellett áll, de nem büszkén, hanem bosszúvággyal telve megkövezi, majd jól máglyára küldi a jó képességű srácot, aki paradox módon közelebb áll ahhoz, hogy WIN szerepeljen a neve mellett. A fighter kispolgár egyáltalán nem biztos, hogy fog elérni eredményeket, de ő makulátlan, kifogástalan értékeket képvisel. Egy közülük.

A hasonlat persze pontatlan. A jó képességű gyerek nemhogy nem nyert semmit, de még szembe is köpte mindazt, amit kispolgár képvisel. Bocsánatkérés megtagadva, bocsánatfogadásról szó sincs. Bűn büntetésért kiált, így szankciók sora jön. Ekkor mi történik? A büntetettek kikérik maguknak (már-már de gaulle-i ellenállás szalagcímeket eredményezve), a korábban kispolgárból Elnökké választott mester 1 meccsben értelmezi az életfogytiglant, a napkeleti sikeredzők pedig felhívják a figyelmet, hogy bár törvényszegő arcok a győztesebbek, nélkülük -bizony mondják-, csak végtag nélküli lovagok maradnak a pályán.

Szeptember elején jön Fehéroroszország és Bosznia-Hercegovina. Nem babra. Tétmeccs, selejtező. Kikkel? Hogyan? Milyen eredménnyel? 

Faites vos jeux.