Érkezz időben! Legyél pontos! Ne vonulj fülhallgatóval a szurkolók előtt! Énekeld a Marseillaise-t! - utóbbi szabály új napirendi pont lett a Kékek házirendjében, erről gondoskodott Laurent Blanc a politikai lobbi. Gyorsan le is fénymásolták 22 példányban és szétosztották a kerettagok között, hogy a fehérorosz meccsig mindenki memorizálja. Olvasó- és egyben főpróba majd a meccs előtt, az öltözőben.

A Marseillaise (és minden himnusz) mindig is jó támadási alapot szolgáltat a sportvilágban, hiszen ha épp nem a gonosz troll ellenfél fütyüli ki, akkor még mindig lehet sérelmezni a játékos sporttársak felé, hogy a kamera előtt 30 centivel úgy mégis miért nem akarják torkukszakadtából üvölteni Rouget de Lisle hathatós sorait.

A kérdés igazából az, miért ne segítsünk szegény Kyo-n, Pink Martini-n, MC Solaar-on, Calogero-n, Johnny-n, Corneille-en, Floren Pagny-n (személyes kedvenc), korszakos reppereken, netán a magyar földön méltatlanul kimaradt Notre Dame de Paris vagy az annál inkább befutott Romeo et Juliette musical-eken felnőtt ifjúságon és tennék fogyaszthatóbbá a nemzeti dalt?

El lehetne indulni néhány nyomon, a francia popzene legendás ikonja, Whitney Houston numerára hívója, Serge Gainsbourg már megtette régesrég, amikor rom beszívva reggae alapra helyezte a harci indulót, refrénként pedig a "Hajrá, fegyverbe, satöbbi!"- slágergyanús sort írta át.