Augusztusban barátságos válogatott meccset játszani azon túl, hogy minden klubedző rémálma, a játékosok fizikai felkészül(e)t(len)ségéről is torz tükröt állít a TV-nézőnek. A másik oldalról viszont Montpellier katlanjában (bár hangulatra a saint-étienne-i stadionhoz képest inkább csak lábas) biztos örömmel fogadták a szurkolók, hogy a nyári vakáció alatt a játékosok fejéből nem törlődött ki a korábban megtanult anyag és csak apró kisegítésekkel szavalták el a szavalnivalót.

 Kocsmapult mellől

• Mindenféle összehasonlítgatás Rémy és Thierry Henry között alaptalan, Rémy ugyanis tud fejelni.
• Nem minden francia válogatott védő szar az Arsenalban, de minden Arsenalos védő szar a francia válogatottban.
• Emlékszünk mit rótt fel Domenech tavaly ilyenkor Anelkának? Benzema láthatóan tanult az esetből és időnként vígan elcsámborgott az eredeti posztjától.
• Valvida biztosan megevett egy Riquelmét reggelire, annyira jól szervezte a chile-iek támadásait.
• A vicces francia közvetítők pont olyankor mutatják a riporterüket a kispad mellett ülni, amikor rezignált arccal úgy fog egy böhömnagy mikrofont, mintha az egy pecabot lenne.
• Eljön még az a nap, amikor Malouda helyét az U20-as VB-n brillírozó Griezmann fogja átvenni!

A bermudák háromszöge

Lolo szövetségi kapitány taktikai kézikönyvében visszatért egyik kedvenc formációjához, a megkevert középpályájú 4-3-3-hoz, ahol a védelem előtt M'Vila tisztogatott elég meggyőzően, (olyannyira, hogy még egy sárgát is összeszedett) előtte kicsit balra Martin kérte és kapta a váltóbotot, hogy azokat oldalra és előre továbbdobja, majd előttük kicsit balra Nasrinak jutott a hivatalos játékmester-fokozat, melyhez csak alkalomadtán tudott felnőni. Ez a háromszög alakzat még Bosznia ellen működött ragyogóan három hústoronnyal (A.Diarra-Diaby-M'Vila), mely most egyszerre szippantotta el a Chile-i középső támadásokat és adott némi játéklehetőséget az előrehaladáshoz.

A Kékek fokozatosan épülnek, lentről felfelé haladva, kezdve az Abidal-Kaboul belső védőpárossal, amely megnyugtató határozottságot és hozzáértést mutatott, garanciával el lehet adni őket az Albánia elleni meccsre. Oldalt Sagna biztosan kellemetlen izomlázzal kelt ma, annyit loholt a Barca-szerzemény, Alexis Sanchez után. Clichy-nek ez volt a sokadik lehetősége a bizonyításra, amelyet látszólag próbált ugyan, de nem tudott megragadni. Ami a támadásokat illeti, van még mit a tejbe aprítani: rengeteg technikailag pöpec játékost kellene összreakni egy folyamba, hogy a labdakihozataltól az utolsó mozdulatig valami összefüggő játékot mutasson. A Chile-iek elleni meccs első órája ettől függetlenül jó iramú volt, kevés szellemességgel, rengeteg apró hibával, de annál nagyobb akarattal, ami sokat elárul a csapatban uralkodó hangulatról. A végén eleresztett vendég-kapufa és a tévesen meg nem adott Gameiro-gól nem ront annyit az összképen, mindkét csapat eldönthette volna ezt a meccset. Szeptemberben izgalmas turnénak nézünk elébe.

Visszatekerés